Az elővigyázatos internethasználók mindegyike hallott már az adathalászat fogalmáról. Adathalászatnak az eljárást nevezzük, amikor egy internetes csaló oldal egy jól ismert cég hivatalos weboldalának láttatja magát és megpróbál bizonyos személyes adatokat, például azonosítót, jelszót, bankkártyaszámot stb. illetéktelenül megszerezni. Az adathalász oldal kinézete megegyezik a hivatalos weboldal kinézetével, csak éppen nem feldolgozza a begépelt adatainkat, hanem lementi azokat.

Az egyetlen kritikus tényező a webcím. Ha például kapunk egy e-mailt és abban az áll, hogy "Bankunknál adatvesztés történt, kérjük látogasson el xyz címre, és adja meg újra - bejelentkezés után - az adatait" akkor az egyetlen mód, hogy felismerjük az oldal adathalász mivoltát a webcím. (persze a bankok amúgy sem szoktak ilyen üzenetet küldözgetni, tehát már az üzenet olvasása közben is láthatjuk, hogy ez átverés)

  A bűnözők legújabb módszere az ún. Tabjacking eljárás. Nem kell bonyolult dologra gondolni, egyszerűen a böngészők füleit (angol: tab) használják fel az átverés során. Bátran állíthatjuk, hogy manapság már minden böngésző füleket használ. Böngészés közben, ha meg akarunk bizonyosodni milyen oldalon is állunk, akkor legtöbbször ember a megnyitott fül címére néz - a webcím helyett. A tabjacking eljárás részben abban áll, hogy a böngésző fülének inkonja (favicon) és a címe teljesen megegyezik egy általunk látogatott weboldaléval. Vessünk egy pillantást az alábbi képre. Ha nem nézzük meg a webcímet csak a tab-címet akkor nem jövünk rá, hogy ez adathalász oldal:

Mi van akkor, ha mi nem is használunk Gmailt? Könnyedén detektálható, hogy éppen milyen oldalakat szoktunk látogatni a "CSS history miner" támadással, amiről a buherablog már egyszer cikkezett. "A Mozilla egyik blogbejegyzése szerint nem sokára elérhető lesz egy olyan frissítés a Firefox böngészőhöz, amely megakadályozza a felhasználók böngészési előzményeinek visszanyerését." Ez az ígéret a Mozilla részéről majdnem 2 hónapja született, és még mindig nincs erre a biztonsági problémára megoldás... Ha meg szeretnénk bizonyosodni arról, hogy tényleg könnyedén vissza lehet nyerni azt, hogy milyen oldalakat látogattunk eddig meg, nézzük meg a >startpanic.com< weboldalt. Én ledöbbentem, hogy meg tudta mondani, hogy böngészőindítás óta miket néztem meg. (Operánál, Chromenál, Firefoxnál, és IE-nél is működik)

Ha keresztezzük ezt a támadási módszert a tabjacking eljárással, az adathalász oldalak "intelligensen" változhatnak - mindig azt a felületet kapjuk, amit éppen a közelmúltban használtunk.

Sok adathalász oldal olyan módon ügyeskedik, (a most említett 2 módszer használatán kívül) hogy az oldalakat nagy késéssel tölti csak be. Ez egy egyszerű Javascript kód segítségével kivitelezhető. Amíg az odal a töltés látszatát kelti, addig a felhasználó a legtöbbször egy másik megnyitott böngésző fülre navigál. Amint az adathalász oldal érzékelte, hogy elnavigált a célszemély, betölti a CSS history-ból megszerzett cím alapján a felhasználó által a közelmúltban megnyitott oldal adathalász változatát. (ha "gyűjteményében" megtalálható). Így ha az áldozat visszatér erre a fülre, (és ha sok más böngésző fül is meg van nyitva) akkor azt hiszi, minta csak ottfelejtett volna egy fület, és a webes szolgáltatás időtúllépés miatt kilépett volna. Nyugodt szívvel bejelentkezik, így átadva a személyes adatokat, jelszavakat a támadónak. Sőt, a weboldal az adatok lementése után átirányítja a júzert az eredeti oldalra, így kerülve a feltűnést a sikertelen bejelentkezés után.

A tabjacking támadás a CSS history-minerrel keverve elég ádáz módon becsaphat minket, hiszen a támadónak minden adat rendelkezésére áll egy szép, "személyre szabott" adathalász oldal építéséhez, ami méghozzá azt a trükköt is beveti, hogy később tölt be ezzel azt várva, hogy a kedves netező elfelejti, hogy mi is volt ott korábban, így még nagyobb valószínőséggel tudja kicsikarni a jelszavunkat. 

Védekezni ezek ellen a legegyszerűbben úgy lehet, ha a böngészőnk beépített jelszómenedzserét használjuk, ami automatikusan kitölti a jelszómezőt, de csak akkor, ha az eredeti oldalon állunk. Persze ez újabb biztonsági problémákat vet fel, hiszen ezeket a jelszavakat is el kell valahol tárolni...

Végre teljesen eltitkolhatjuk az internetes kereséseink tartalmát, (vagy nem - lásd lentebb) így aztán a túl kíváncsi társaink maximum annyit hallgathatnak le, hogy a Google keresőjénél jártunk.

Az újítás engedélyezi az SSL-t a Google keresőjén, amelyet - ha biztonságosan akarunk netezni – a https://www.google.com címen érhetjük el. (http helyett https!). A "magyar gugli" – azaz a .hu-ra végződő domain - még nem rendelkezik ezzel az extra szolgáltatással, de bátran állíthatjuk, hogy angolul nem tudó egyének is kiigazodnak a Google angol felületén. Az újítás főleg vezeték nélküli hálózatot használó egyéneknek kedvez, gondolok itt a köztereken, egyetemeken vagy esetleg a Mekiben elérhető ingyen Wifi kapcsolatra, amibe a szolgáltatást nyújtó fél belehallgathat.
 

Ha ezt az új logót látjuk, jó helyen járunk!

  A szolgáltatás jelenleg béta állapotban van, ami többek között azt jelenti, hogy nem teljes sebességgel érkezik hozzánk az oldal, és a Google képkereső funkciójába ez még nincs beépítve. Szerencsére a többi szolgáltatás, úgymint a Gmail, a Google Docs és Calendars már régóta biztonságos, titkosított SSL kapcsoalton keresztül volt elérhető.

  Így már azt hinnénk, hogy teljesen nyomtalanul kereshetünk... Tévedünk! Ha be vagyunk jelentkezve a Google fiókunkba, (mondjuk a háttérben a böngésző egyik fülén egy Gmail meg van nyitva) akkor a Google naplózza a kereséseinket. Naplózza milyen kulcsszavakkal kerestünk, milyen képeket néztünk meg, milyen hírekre kattintottunk rá, milyen térképeket nyitottunk meg a Google Maps felületén... Mindent. Ez (nekem például) az újdonság erejével hatott, hiszen ha SSL kapcsolaton keresztül keresek, törlöm a böngésző előzményeit (sőt, "privát böngészés" módban indítom azt) garantáltan nem maradhat nyoma az internetes szörfözésemnek. DE!

Visszaemlékszem még amikor 2005-ben nyitottam egy Google fiókot (akkoriban még csak a Gmail volt) egy nagyon egyszerű regisztrációs felület fogadott, ahol csak az alap adatokat kérték be, mint például usernév, jelszó stb... Ha elolvastuk volna a 600 oldalas licencszerződést, akkor tudtunk volna arról, hogy a Google mindent naplóz. Mindez a www.google.com/history címen érhető el. Mire jó ez? Az összes cumó, amire ezidáig kerestem részletesen, percre pontosan logolva van.  A bal oldali menüből választhatjuk ki mely téma alapján akarunk szűrni. SŐT még statisztikákat is kapunk az internetes tevékenységünkről. Szerintem ez kicsit sok.

A keresési előzmények tartalmazhatnak privát/kínos elemeket, amit feleslegesen logol a Google. A keresések alapján valakik felállíthatnak a felhasználókról egy olyan adatbázist, ami tartalmazta az egyén politikai beállítottságát, világnézetét és akár a "veszélyességi fokát" is. Például, ha valaki Csőbomba How-to-kat keresgél, vagy "Home-made atomic bomb"-ra keres rá, akár gyanús is lehet... Persze itt Európában ez szinte elképzelhetetlen, de mi a helyzet Kínával, ahol a rendszer és a felsővezetők nyomására az internetet nagymértékben cenzúrázzák? Itt nagy valószínűséggel felhasználják ezeket az adatoktat. A leghíresebb példa erre  a "tiananmen square massacre" kifejezés, amire a kínai Google csak egy hibaoldalt dob.

A keresési előzményeknek semmi gyakorlati haszna nincs, maximum csak az, hogy valamely titkosszolgálati szerv felhasználja őket... Sajnos mi felhasználók csak a kliens oldali előzmények sorsát és a kommunikációs csatorna "fajtáját" befolyásolhatjuk. Szerver oldali tevékenységekbe nem látunk bele.

Szerencsére a Google szolgáltatások beállítási paneljén, ahol az összes szolgáltatásról az összes információt megkapjuk könnyedén törölhetjük ezt is. Töröljük!

ui.: Szerintem ez csak egészséges paranoia!

A Google mindig meglepi a felhasználókat újdonságaival, de ezúttal a jó 10 éve megszokott logóváltás máshogy történt. Az eddigi statikus logókat felváltotta egy ősrégi játék Javascript megvalósításban: PacMan. Miért? Ez a játék pontosan 30 éve 1980 Május 22.-én látott napvilágot. A játék indításához csak ez eddig megszokott "Jó napom van" gomb helyett a "Pénzbedobás" gombra kell kattintanunk (Akinek éppen angol Gugli jön be, az értelemszerűen az "Insert Coin" gombot használja.) Nagyon jól hozza a nosztalgikus játék (az eredeti zenéjével együtt) a 80'-as évek feelingjét :D

A játékban egyébként egy ún. húsvéti toját (easter egg) is elrejtésre került: a "Pénzbedobás" gomb újbóli lenyomásával ugyanis aktiválható egy kétjátékos üzemmód is, amelyben egy társunkkal együtt élvezhetjük a játékot. Utóbbi ilyenkor a W, A, S, D gombokkal tudja a saját, Ms. Pac-Man figuráját irányítani.

A többi Google-kereső Easter Egg ITT található.

Szeretnénk megmutatni a legújabb fotóinkat a haveroknak? E-mailben küldenénk egy rövid összeállítást a nyaralásunkról valakinek, de fogalmunk sincs, hogy hogyan tálaljuk ezt szépen, gyorsan, igényesen? "Most vágjak össze Paint-ben egypár fotót?" "Ááá már megint visszadobta a túl nagy fájlméret miatt amit küldtem". Ilyen és ehhez hasonló mondatok elkerülése végett próbáljuk ki a PhotoVisi illetve a FlixTime névre hallgató online eszközöket, melyekkel szép, letisztult fotó-összeállítást és online videó bemutatókat tudunk készíteni.  

A Photovisi egy hihetetlenül egyszerű eszköz: a Start gombra való kattintás után válasszunk egy sablont, majd dobáljuk be a képeinket egy digitális fotó-kollázs készítéséhez. Amint hozzáadtuk a képeket a webes eszköz automatikusan elrendezi őket, viszont, ha sok képünk van elképzelhető, hogy nekünk is bele kell nyúlni. Forgathatjuk, színezhetjük őket, giccses kereteket adhatunk hozzájuk, sőt még saját háttérképet is tölthetünk fel. A műveletek elvégzése után kapunk egy kis ablakot, ami felajánlja, hogy Facebookos ismerőseinkkel megosszuk a képet, de a kép mentése után IWIW-re, "májvip"-re stb ideális...

A másik online eszköz Flixtime névre hallgat. A használatához csupán egy ingyenes regisztrációra van szükség. Ha ez megtörtént, máris elkezdhetjük feltölteni azt a pár fotót/videót a rendszerbe, amelyeket utána mutogatni szeretnénk (Add Photos, Videos menüpont).

Mint egy szokványos videószerkesztőben itt is két sáv van: egy képsáv, ahova a feltöltött képeinket és videóinkat pakolgathatjuk és egy hangsáv, ahova az aláfestő zenét tehetjük. A "Render" gombra kattintva elkészül a kis összeállítás, ahol a feltöltött anyagok tetszetős effektekkel váltogatják egymást.

A kész terméket elmenthetjük .avi .flv .mp4 formátumban 640*360-as felbontással, vagy van egy kisebb változat is iPhone és "áj" előtaggal nevezett eszközök tulajdonosainak: 320x240. Letöltés helyett kérhetünk egy linket cuccoshoz, ami ideális e-mailben való küldéshez. Ha nagyon nem tetszik a videó, akkor ott a "Remix" gomb, amivel kérhetünk új effekteket, elrendezést, áttűnést. A végén kapunk hozzá embed kódot is (:

Egy őrült tudós nem "laca-pacázik", ha már koncertet kell adnia, akkor azt egy 25'000 voltos Tesla tekerccsel teszi. Itt épp a Super Mario játék aláfestő zenéjét hallhatjuk:

Sokmindennel zenélhetünk, de ki gondolta volna, hogy egy egyszerű lapolvasó ilyenre képes. Itt a Für Elise szól:

Aki a floppymeghajtójából is muzikális hangokat csihol ki, az méltán nevezhető profinak. Itt a Csillagok Háborúja főcímzenéje szól, floppy-drive hangszeren:

Tíz évvel ezelőtt, 2000. május 4-5-én járta be a világot az első komolyabb vírus, az ILOVEYOU. A program nem okozott kárt, de utat mutatott a spammereknek, a káros szoftvereknek; a számítógépes bűnözésnek.

 A Fülöp-szigeteken élő 24 éves Onel De Guzman szabadította a világra az első globálisan is sikeres vírust, melyet egyetemi szakdolgozata kapcsán készített. A vírus sikere az emberi kíváncsiságban rejlett: a tárgy mezőben az „I LOVE YOU" (szeretlek) szöveg szerepelt, és tartalmazott egy csatolmányt, „LOVE-LETTER-FOR-YOU" (szerelemes levél neked) néven. Kevesen tudtak ellenállni a kíváncsiságnak, és megnyitották a csatolmányt, ezzel aktiválták a kártevőt, mely bejutott a gépbe, és az áldozat címlistáján szereplő összes címre továbbküldte magát. A Loveletter által is alkalmazott ún. social engineering technikát (amikor is ti. a felhasználót annak becsapásán - vágyai vagy félelmei kihasználásán - keresztül próbálják meg rávenni arra, hogy biztosítson - amúgy nem szándékolt - hozzáférést az általa kezelt rendszerhez) napjainkig sikeresen alkalmazzák a legkülönbözőbb számítógépes és internetes csalásokban.

A Loveletter a sikeres indulást követően beolvasta a felhasználó címjegyzékét, és az abban talált minden egyes címre elküldte saját maga egy kópiáját, ezáltal biztosítva villámgyors terjedését a szerelemre éhes - vagy éppen csak kíváncsi és óvatlan - felhasználók között. A hirtelen megindult és exponenciális mértékben növő óriási levéláradat világszerte számos levelezőkiszolgáló összeomlását okozta, és a felhasználók postafiókjait is eltömíthette. Ráadásul a kártevő saját maga továbbküldését követően a helyi merevlemezen is szinte minden kép-, dokumentum- és médiaállományt felülírt saját kódjával - ezáltal ismét csak jelentős, sok esetben helyrehozhatatlan károkat okozva a szóban forgó állományokat létrehozó felhasználók számára.

2000-ben még viszonylag kevesen használtak vírusirtó szoftvert, és akik igen, azok is ritkábban frissítettek: átlagban havonta egyszer. Így a vírus szinte akadálytalanul terjedt a világban: két nap alatt 45 millió gépet fertőzött meg. Annak ellenére, hogy De Guzmant a hatóságok lenyomozták, sosem emeltek vádat ellene, ugyanis amikor a vírust szélnek eresztette, a Fülöp-szigeteken még nem volt olyan törvény, mely a számítógépes bűnözést szankcionálta volna.

 A LoveBug több volt egyszerű kísérletnél: elindította a ma ismert spamek és vírusok áradatát, ihletet adott a bűnözőknek: megmutatta, hogyan lehet egy egyszerű ötlettel, az emberi kíváncsiságra, vagy épp butaságra apellálva milliókhoz eljuttatni a levelet.
forrás: technet.hu

További vicces kockafej képek a napigeek.blog.hu oldalon!

Pacman állatkának számít?

Mario a közelben...

A híradó ma este hírt adott arról, hogy Püspökladány mellett Jézus Krisztus arca fedezhető fel a város melletti mezőről készült műholdképen. Az egész valószínűleg csak a nedves illetve száraz területek miatt látszódik. (katt a képre és megnyílik a Google Maps-ben)

Vagy Isteni kinyilatkoztatás? A Google Earth már eddig is sok vicces pillanatot okozott, de lássuk miről is beszélek: Ipodreklám. Egy mikrofonfejű afroamerikai a híres fehér fülhallgatóval. Nem, ez nem Photoshop. (koordináták: 50.010083,-110.113006 )

Karib tenger kalózai. Ez lenne az elveszett Tortuga szigete?

Egy előnyösen megépített épület.

Ez meg, hogy? (koordináták: 52.069207,4.3139865 )

  Tényleg ott van:

Mi a különbség az UFO és az értelmes nő között? - UFO-t állítólag már láttak. :D Íme a bizonyíték:

GABONA-Art ( 33.225488,-111.5955 )

Féljünk, hogy a Google mindent lát??? Azt hinnénk, hogy ez egy légi felvétel. Nem! ( 10.903497,19.93229 )

A linkrövidítés veszélyes is lehet számunkra, hiszen ki tudja, hogy egy link éppen egy veszélyes vírusokkal teli oldalra, vagy éppen egy megbízható helyre mutat? A közösségi hálózatok terjedésével egyre gyakrabban kell használunk linkrövidítő szolgáltatásokat, hiszen mondjuk a Twitternél a 140 karakteres üzenetkorlát eléggé megnyírbálhatja a mondanivalónkat.

Egy hosszú link, egy linkrövidítővel (például magyar fejlesztők által létrehozott kul.hu segítségével) 113 betű helyett csak 19 betűre rövidíthető le. A rövid link, az átirányít minket a hosszú linkes oldalra:

http://numlockholmes.blog.hu/2010/01/17/kapcsoljuk_ossze_az_osszes_kozossegi_halozatot_es_uzenetkuldo_programokat

http://kul.hu/bdwm

A Untiny.me oldal épp ezért jött létre. Mielőtt betöltődne a kártevőkkel, vagy épp felnőtt tartalommal teli oldal megnézhetjük a webcímet, így mi dönthetjük el, hogy tényleg meg akarjuk tekinteni az oldalt vagy sem. A szolgáltatás majdnem az összes, 229 db linkrövidítő oldalt támogatja.

Nem fér el a kép a weblapunkon, készítendő meghívón, könyvborítón. Mit tegyünk? Három fajta lehetőségünk van egy kép átszabására: Levágás, átméretezés és a tartalomérzékeny átméretezés. Az első kettőről mindenki tudja mit takar. Eléggé nyers megoldás. Főleg, ha az egész képet rá akarjuk szabni az adott területre. A harmadik egy elképesztően jó technológia. Lehetőségünk van megadni, hogy mely területeket NE méretezzünk át a képeken. Így bizonyos részeket kiemelhetünk a tartalomból anélkül, hogy sérülne az összkép, a látvány. Vagy bármely részlet elveszne. Íme néhány példa:

Az átméretezésből kihagyott terület: A két ló. Eredeti méret: 102x768 - seam carvinggal elért méret: 640x 480. Az két ló nem változott. A tér összes eleme is megtalálható, csak kisebb méretben. 

Az átméretezésből kihagyott terület: az antilop
Eredeti méret: 1024x768 seam carvniggal elért méret -> 500x300
Az antilop nem változott. A háttér összes részlete is  megtalálható, csak kisebb méretben.
 

Íme egy video, amely még néhány példát mutat, és alapjaiban magyarázza a technológia lényegét (angol):

Végül a program:

Seam Carving Letöltése

Használata egyszerű: Satírozzuk be a kihagyandó területet!

Nyomon szeretnénk követni a rendszer teljesítményét de nem akarunk túlkomplikált programokat használni? Utáljuk, ha a monitorozó program külön ablakban van, ami zavaró a munka közben? Részletes információkat és egyszerű beállítási lehetőségeket kínál az ingyenes Desktop Info ami az asztalunk háttérképére varázsolja az infókat.

A fent linkelt oldalon kicsit lejjebb kell scrollozni a Desktop Info letöltéséhez. A program egy egyszerű .exe és egy .ini fájlból áll. Utóbbi tárolja a beállításokat. A readme.txt-t hasznos megtartani, mert itt kapunk útmutatást a konfigurációs fájl szerkesztéséhez. 

Alapesetben a következő adatokat kapjuk meg: aktuális idő, bekapcsolási idő, mennyi ideje megy a rendszer (uptime). Ezen felül egy kis grafikonon látjuk a processzor terheltségét, és a legtöbb memóriát / processzoridőt használó alkalmazás nevét - ez nagyon hasznos része a programnak. Hálózati statisztikák, MAC cím, IP cím, hálózati adapterek információi, fel/letöltési sebesség is helyet kapott a programban. A merevlemezek írási/olvasási sebességét +a szabad tárterületüket is látjuk.

Minden csoport egy saját színt kapott, amit a .ini fájlban simán megváltoztathatunk, ha olyan hátterünk van, amin nem látszik rendesen az adat (pont ugyanolyan színű). A képernyőképen ne tévesszen meg senkit a nagy fekete négyzet, csak kitakartam a "kényes" adatokat.

A JobbKlikkes meüben a "Configuration"-ra nyomva előugrik a konfigurációs fájl egy Jegyzettömbben. Két kategória van ebben a fájlban: általános beállítások és az elemek beállításai. Az általános részen megváltoztathatjuk például a pozícióját a programnak vagy a használt betűtípust, amit én a 7-es méretről átírtam 10-re mert alapból egy kicsit aprók és olvashatatlanok az adatok.

Az “Items” résznél elemenként állíthatjuk be a dolgokat. Minden elemhez 3 opció tartozik. Az első, hogy be van-e kapcsolva. (0-nincs, 1-be van). Alapesetben nincs az összes funkció aktiválva. Válogassunk kedvünkre. Minden létező információt meg tud jeleníteni a progi. A második szám a frissítési gyakoriság. Mint látjuk a képen a dátum ezen opciója 1  - másodpercenként frissül. (0 nem frissül az elem). A 3. beállítási lehetőség a szín hexadecámális számban. ITT egy színkód generátor ami segíthet nekünk.

Unalmas az asztalunk háttere? Nincs hol kiélni művész hajlamainkat? Saját magunk is elkészíthetjük az új háttérképünket vagy "csak úgy" festegethetünk egy ötletes webes eszköz segítségével. A Flame nevű flash alkalmazás fény-ábrákat hoz létre. Ha szórakoztunk már a fényképezőgépünkkel, akkor tudjuk, hogy hosszú expozíciós idővel egy sötét szobában egy lámpa birtokában szép képeket rajzolhatunk a fény segítségével. Ezt valósítja meg egy magát digitális művésznek nevező ember, Peter Blaskovic alkotása.

Egy fekete térben több mozgó pont van, ami az egerünket követi. Ha nyomva tartjuk az egerünk bal gombját, akkor a mozgó pontok kigyúlnak, és fényes nyomot hagynak maguk után - mintha egy hosszú expozíciós időre beállított fotót készítenénk. A pontok színét, rezgésszámát, átlátszóságát, és káosz-faktorát mi állíthatjuk be. Ha egy kis időt szánunk rá, akkor szép képeket készíthetünk, amit a "Save" gombbal lementhetünk a számítógépünkre háttérnek, vagy akárminek.

5-10 perc alatt ezeket az ábrákat sikerült létrehoznom:

  A művész alkotásai pedig ITT. Elég durva képeket rajzolt, volt ideje az biztos...  

A csapat neve Conspiracy. Magyar csapat. Szerintük: "A demoscene egy nemzetközi, non-profit számítógépes művészeti szubkultúra, melynek résztvevői demók készítésében jeleskednek. A demók olyan, programként futtatható animációk, amik a látványt és a hangzást valós időben állítják elő, azaz a számítógép mindent abban a pillanatban számol ki, amikor meglátjuk a képernyőn.

Az ok amiért mi demókat készítünk, az az, hogy arra használjuk a számítógépeket, amire valók, azaz valóban kihasználjuk az erőteljes számítási kapacitásukat.

A legnagyobb különbség a demoscene és más számítógépes művészeti ágak között, hogy a demók készítéséhez programozási ismeretek is szükségesek, csak így lehetséges, hogy maga a programkód, a grafikával és a zenével összeforrva egy látványos egészt, azaz egy demót alkosson. A lenti animáció mindössze 64 kb. Ez az alkotói módszer a demoscene lényege.

A demók lehetőséget adnak az embereknek, hogy megmutassák képességeiket, átadják művészi mondanivalójukat, elkápráztassák, vagy épp sokkolják a közönséget. Ez egy olyan művészi forma, ahol a számítógépek lényegéből adódóan a technikai tudás és a művészi megvalósítás nem választható szét."

 http://www.google.com/reader/play/

A Google feedolvasójának legújabb szolgáltatása a Google Reader Play, ami a felhasználók által olvasott megosztott, és csillagozott bejegyzések közül a legnépszerűbb elemeket emeli ki. A híreket diavetítés szerűen kapjuk, a legtöbbjük vicces kép vagy videó esetleg a legfontosabb hírek ami a világhálón kering. Hasznos szolgáltatás, ami megérdemli a play nevet, mert sok vidám percet okoz a felhasználónak. A lenti screenshoton éppen egy iPadot turmixolnak össze...

A Geek képek rovat átköltözött a napigeek.blog.hu címre!

Mostanában majdnem minden az iPad körül forog. Ilyen olyan írások jelennek meg a neten, de egyik sem mutatja be röviden, részletesen, tömören, képekkel illusztrálva az eszközt. A PcMag magazin készített egy videót, amivel minden lényeges dolgot elmond az Apple legújabb üdvöskéjéről:

Április 1 - mindenki megtréfálja a másikat. Sokan elég morbid trükköket csinálnak ilyenkor, íme egy számítógépes tréfa:

1. Húzzuk ki az áldozat gépéből az egeret, és billentyűzetet.

2. Állítsuk be az alábbi háttérképek valamelyikét ( Jobbklikk / Megnyitás paranccsal nagyfelbontásban jelenik meg a kép).

3. Nyissunk egy feladatkezelőt (Crtl+Alt+Del), és lőjjük ki az explorer.exe-t ami a Windows ablakkezelője. Így csak a hátteret látja az illető.

Ha LCD monitort használ az áldozat halálra fog rémülni amikor meglátja, mivel ez a kép a betört képernyő látszatát kelti. Se egér, se billentyűzet - de ha rájön, hogy ki van húzva, akkor sem tud semmit csinálni a géppel, mivel nincs ablakkezelő rendszer ( el kell indítani a feladatkezelő "Új feladat" parancsával -> explorer.exe) 

Ki hinné, hogy a Google tele van gondosan elrejtett, úgynevezett easter egg-ekkel? Pedig így van – a világ leghíresebb és legnagyobb keresője szerencsére nem veszi túl komolyan magát…

 Itt van például az egyik kedvenc: a bizonyíték, hogy a Google fejlesztői annyira kockafejek (naná!), hogy még a leet nyelvet is beleépítették a keresőbe. A Leet (vagy „l33t”) az igazi számítógépes kockafejek nyelve, ha esetleg nem ismerné valaki a geek beszédet, akkor itt írtam róla részletesen.

De lássuk, hogy is lesz a sima Google, leet-Google? Nos, egyszerűen.

Csak írjuk be a keresésbe, hogy „Google l33t”, majd válasszuk a „Jó Napom Van” (angolban „I’am Feeling Lucky”) gombot, és máris átállítottuk a keresőt leet-nyelvre. Sok sikert a kibogarászásához!

Ha animált logót szeretnénk a keresőbe, akkor is hasonló eljárást kell alkalmaznunk: írjuk be, hogy „Google loco”, és nyomjuk meg ismét a szerencsés gombot: máris kaptunk egy jópofa, „táncoló” Google logót.

Ráadásul az input form, további keresőszavak beírásakor, a szivárvány minden színében fog villogni, betűnként. Hát igen, a „Loco” már csak ilyen. 

Ha depressziósok vagyunk, akkor a már jól ismert módszerrel, a „Google  gothic”  beírásával, szuper emós keresőt készíthetünk.

A Google azonban tud Kilngon nyelven is! Ha jól beszéljük a Klingont (van pár StarTrek fanatikus, aki valóban beszéli), csak írjuk be a keresőbe, hogy „xx-klingon” és nyomjunk a lucky gombra. Készen is vagyunk, a kereső, a beállítások és minden egyéb Klingon nyelvű lesz!

De ha már Easter Egg-ről van szó, írjuk be, hogy „Google easter egg”, és nyomjuk meg a szerencsés gombot. A logó természetesen tele lesz tojásokkal, de ami az igazán jópofa, az a lap alján található nyuszis játék.

Az egérrel irányíthatunk egy nyulat, a feladatunk, hogy a lehulló tojásokat (ezeken betűk vannak), a megfelelő sorrendben elkapdosva kirakjuk a „Google” szót. 

És végül: a Google természetesen mindenre tudja a választ. Szó szerint mindenre. Így hát, ha beírjuk, hogy „Answer To Life, To Universe, And Everything”, majd megnyomjuk a keresést (jelen esetben nem a „lucky” gombot, hanem az igazi keresést), akkor máris megtudhatjuk, az élet, a világmindenség, és minden egyéb értelmét.

Ami nem más, mint negyvenkettő. Ha esetleg nem tudjuk miért pont annyi, akkor sürgősen pótoljuk ezt a hiányosságot.

És végül egy klasszikus (igaz, ez nem hivatalos Google, csak amolyan barkácstrükk): töröljük le a monitorról a Google-logót – kezdő bűvészeknek ideális trükk. Íme, a trükk:

És a megoldás? Nos nagyon egyszerű: ez nem más, mint egy website: csak nyissuk meg ezt az oldalt, majd miközben „töröljük” a logót, kattintsunk az egérrel – készen is van az eltűnő Google logó!