Az ergonómia tudománya az ember és a technikai eszközök optimális kapcsolatával foglalkozik. A latin ergosz (munka) + nomosz (törvény) szavakból áll össze és egy íratlan ámde hasznos szabályrendszert definiál, ami megmondja, hogy milyen legyen egy gép, hogy a legjobban illeszkedjen az ember fizikai és szellemi adottságaihoz.

Létezik hardveres, szoftveres és weboldal-ergonómia is. A hardveres ergonómia talán mindenkinek egyértelmű fogalom, hiszen látjuk, hogy sorra jelennek meg a furcsábbnál-furcsább, kényelmesnek mondott hardverelemek (talán mi is épp egy speciális kialakítású eszköz előtt ülünk). Ezek közös tulajdonsága, hogy elvileg a munkát gyorsabbá, hatékonyabbá és komfortosabbá teszik. A legfontosabb hardverek ergonómiai szempontból azok, amikkel közvetlenül érintkezünk. Ilyen például a billentyűzet:


 

Egyik billentyűzet azt veszi figyelembe, hogy a két kéznek külön térfél kell, másik pedig a gombokat a használatuk gyakorisága alapján rendezi el és még a csuklótámaszról meg a vezetéknélküliségről nem is beszéltünk. Egy a közös mindegyikben: drágák. Lehet, hogy tényleg 2 órával tovább bírunk gépelni, nem fog azonnal megfájdulni a csuklónk, de a tanulásba ölt idő nagy veszteséget okoz. Másik gond pedig az, hogy, ha huzamosabb ideig használunk egy ilyen speciálisan kialakított billentyűzetet, akkor elfelejtünk a régivel gépelni. Másmilyen billentyűkiosztás betanulása rossz hatással lehet ránk: Más gép előtt a félregépelések gyakorisága egyre növekszik. Nekem már az is gondot okoz, ha angol billentyűzet elé kell ülnöm, mert berögződtek a mozdulatok. A képernyőt nézem, és gépelek nem pedig azt, hogy milyen betű van egy billentyűzetre nyomtatva.

A következő hardverelem, amivel komoly interakciót végzünk, talán többet is használjuk, mint a billentyűzetet - az az egér. Az első egér nem nevezhető ergonomikusnak: egy egyszerű fadobozt fabrikált a készítője pozicionáló eszközzé, aminek az aljára szerelt görgők adták a dolog újszerűségét. Az informatika fejlődésével kicsit letisztult a kialakítása, de mostanság kezdenek olyan elvetemült dolgok is megjelenni, mint az ujj-egér, ami egy ujjra húzható optikai érzékelő (lényegében az optikai egér agya kiszedve). Ennek segítségével ahol nincs meg a rendelkezésre álló terület, hogy csúsztatgassuk a rendes egerünket (például útközbeni laptophasználatnál) - ez az eszköz kihúz a csávából: bármilyen nem fényvisszaverő felületen használhatjuk. A lenti képek között találunk olyan szerzeményt is, ami súlyban verhetetlen: méretileg ugyanakkora, mint egy rendes egér, csak ami nem kellett az egér burkolatához, azt kihagyták belőle. Űrhajósoknak az űrben, vagy limitált súlykerettel szabályozott utazáskor kiváló.

 

A következő képeken bepillanthatunk egy álomvilágba. Kényelmes, pihe-puha székek, láb- és fejtámasz, karfa - ezek az ergonomikus kialakítású ülő alkalmatosságok. Míg az ergonómia tudományában definiált ideális munkakörnyezetben a törzsünknek a lábunkhoz képest 90 fokos szöget kell bezárnia, amiért egy egyszerű szék lehet a felelős, addig a dizájnerek csupa jobbnál-jobb, már-már a fekvőhely kategóriájába tartozó bútorokkal leptek meg minket:

 

 

Az ideális munkakörnyezet leírása egy cseppet nehézkes, mert mindenkinek másak az igényei: valaki nagy személyes teret igényel, valaki pedig egy szűk helyen is órákig elvan különösebb gond nélkül. Azt mondják, hogy személyes munkakörnyezet hiányában, (egy láthatatlan henger amibe más tárgy vagy személy nem lóghat bele) az emberek rosszul érzik magukat, és lelki, pszichikai problémáik alakulhatnak ki. Az ergonómia tudománya közvetett módon ennek a kiküszöbölésével foglalkozik.

Ahogy olvasgattam egy ilyen témával foglalkozó könyvet, olyanokat is találtam benne, mint például "kilincsnyomaték optimális beállítása" vagy "a munkaasztal fényvisszaverő képességének beállítása", ami ha belegondolunk fontos dolog, mert ki kell tudnia nyitni egy ajtót egy izompacsirtának és egy 100 éves öregnéninek is. A szemünk pedig ne fájduljon meg egy asztal nézése közben. Nem, ez nem felesleges szőrszálhasogatás!

 Jelentem, 2010. Október 23-án, a magyar Google logója egy lyukas trikolorrá változott, így emlékezvén az 1956-os forradalomra.

...

Ízléstelen, de nem bírtam megállni, hogy össze ne fotósoppoljam ezt a képet:

Lassan mindenhova elér az internet. Meg-megvalósulnak a science-fiction filmekben látható agyszülemények: Internetelérés a hűtőszekrényen, wifi a Volánbuszon, világhaló az űrben vagy épp mobilinternet Nagyírtáspusztabecsen. Menjünk vissza egy kicsit az időben, az internetes korszak elejére, és nézzük meg hol, mikor és ki tette meg az első lépéseket! Az alábbi gyűjtés az internetes elsőkről szól.

Az első e-mail, ami a mai modern elektronikus üzenettel ekvivalens, 1971-ben repült ki egy Ray Tomlinson nevezetű programozó számítógépéről, aki azon fáradozott, hogy az internet elődje, az ARPANET modernizálódjon és felkészüljön egy új korszakra. Mint láthatjuk ez sikerült. Az általa kiküldött e-mailben ő használta először a @ jelet a felhasználónév és a számítógépnév elkülönítésére. Az üzenet tartalma a "QWERTYUIOP" volt, ami éppenséggel az amerikai billentyűzet első karaktersora. Érdekességként megemlíthető, hogy amikor Ray megmutatta kollégájának az új fejlesztést, akkor a munkatárs azt javasolta, hogy ezt felejtsék el, csak egy felesleges dolog az egész üzenetküldősdi...

Az első SPAM üzenet 1978-ben került kiküldésre, az akkor még működő ARPANET segítségével. (Aki nem tudná, hogy a SPAM az csupán egy adag fűszeres marhahús, az szégyellje magát össze-vissza és olvassa el ezt a bejegyzést!) Levélszemét szűrőnek még nyoma sem volt, és könnyítette a feladatot, hogy olyan kevés gép volt a hálózatra kötve, hogy könnyűszerrel el lehetett küldeni az összesre a levelet. Bár a címzés kicsit nehézkes volt: Üzenetküldéskor az ARPANET tagjainek nem csak a célszámítógép címét kellett megadni, hanem a teljes elérési utat. A 60-as 70-es években így nézett ki egy e-mail cím: ...usamit!bigsite!barbox!peter... és ez csak egy részlete a címzésnek. A felkiáltójeleket itt "hop"-nak nevezik, ami beszédes szócska: ugrást jelent. Számítógépek közötti ugrást. Ez a hosszú valami leírta, hogy pontosan mely számítógépeken kell áthaladnia az üzenetnek, mielőtt az célba ér.  A címzésen kívül a kézbesítési idő is lassú volt: Néha heteket kellett várni, mire az üzenet megérkezett, mivel a címzésben említett gépek nem voltak mindig elérhetőek, így várni kellett egy gép bekapcsolásáig. Addig az üzenet nem ment tovább.
 

Az első domain név 1985-ben került regisztrálásra, és ez a www.symbolics.com volt. Már régebben is regisztráltak internetes címeket, de azok nem a ma is használt rendszerben jöttek létre, így nem elérhetőek. Az első 100 internetcím listája itt megtalálható.

Az első weboldal, ami HTML alapokon nyugszik a híres svájci Nukleáris Kutatóközpont, a CERN honlapja volt. http://info.cern.ch/hypertext/WWW/TheProject.html címen már csak egy emlékoldal található a helyén. Ez volt az első olyan weboldal, ami információkat tartalmazott a World Wide Web projektről.

Az első keresőoldal a webcrawler.com volt (1994), ami már támogatta a kulcsszavas keresést. Már előtte is voltak oldalak, amik megkönnyítették a tájékozódást a néhány ezer weboldalból álló, internet bugyraiban. Ilyen volt az 1993-ban létrehozott W3Catalog, ami nem is kereső volt, hanem csak egy katalógus, egy egyszerű lista ami szépen csoportosította a weboldalakat különböző kategóriákba sorolva. A Google csak 1998-ban jelent meg és mivel a készítők jókor voltak jó helyen, nagy sikere lett a dolognak.

Az első pénzzel foglalkozó internetes oldal a Stanford Federal Credit Union online bank rendszere volt. ( hb.sfcu.org ). Később egyre több bank indította be online szolgáltatásait és mára már biztonságosnak mondható a használatuk. Az eBay, vagy éppen az Amazon elődje a netmarket.com volt, ami az első internetes aukciós portál, piactér ami megjelent a weben.

Az első blogot egy Justin Hall nevezetű újságíró kezdte írni 1994-ben. A blog kifejezés, ami a web+log (azaz internetes napló)  kifejezést takarja csak 98-ban jelent meg. Nagy népszerűségnek örvend a blogolás, bár én személy szerint kevés blogot olvasok mivel mindegyik többnyire "énblog", azaz a írója a nap történéseit ecseteli internetes naplójában. Ez kit érdekel? Ha megosztunk valamit az ne legyen szemét!

 Az első internet eléréssel rendelkező okostelefon az a 1996-ban gyártott Nokia 9000 Communicator volt, ami kemény 24 MHz-es processzorral és 8 MB memóriával rendelkezett. A készülék fél kilós volt, de legalább Japánban lehetett vele szörfözni a világhálón (ott támogatta a telefonos rendszer), már ha meg nem szakadt a néhány baudos sebességgel tépő kapcsolat.

Az első Wikipédia cikk amibe Jimmy Wales, a wiki alapítója kezdett bele, az a Hello World! cikk volt. A legrégebbi Wikipedia szerkesztések csokorba gyűjtve egy külön szócikkben is megvannak.

Az első csirip egy demonstráción került elküldésre Twitteren. Ez volt az. 

Az első YouTube videó pedig az egyik YT társalapító, Jawed Karim feltöltése.

Mihez kell 22464 db LED és 44 kilométer rézdrót?

A nagy múlttal rendelkező Budapesti Műszaki Egyetem diákjainak szervezésében idén is megrendezésre kerül a Mátrix, azaz amikor az egyetem egyik kollégiuma átalakul egy óráskijelzővé. A Schönherz Zoltán Kollégium ablakaiba lámpákat helyeznek és azok kapcsolgatásával egy kis animációt készítenek a Villamosmérnöki és Informatikai kar diákjai. Idén a 100 méter magas kollégiumon az eddig megszokottól eltérően nem csak 16x20-as, hanem annál sokkal nagyobb, legalább 160x160-as felbontású animációkat láthatunk az új beruházásoknak köszönhetően. 22464 db színes LED által megjelenített animáció, jó zene és kitűnő társaság teremti meg a hangulatot. Lássunk egyet a sok-sok tavalyi animáció közül, amit a minden évben megrendezésre kerülő ún. Schönherz Qpa keretében készítettek a lelkes diákok:

Noha az "egyszerű" fekete-fehér mátrix is szenzáció volt, a fejlesztőcsapat mindig magasabbra tette a lécet, 2005-ben megjelentek a hangos animációk, 2008-ban a három árnyalatú pixelek, idén pedig a SEM (Schönherz Elektronikai Műhely) egy olyan rendszert dolgozott ki, amely RGB színek megjelenítésére is képes.

Az eddigi, izzólámpás megoldás helyett minden ablakba egy fatáblát helyeznek, amely a vezérléshez, összekötéshez szükséges nyomtatott áramköri lapokat, szalagkábeleket és az ahhoz csatlakoztatott LED-eket tartalmazzák. Egy LED panelen 36 db piros valamint ugyanennyi zöld és kék LED szolgál fényforrásként, egy-egy ilyen egység kerül mind a 208 (16*13) ablakba. LED panelenként található egy mikrokontrolleres vezérlés, ezzel PWM üzemmódban hajtják meg a LED-eket. (Ez azt jelenti, hogy a LED-ek megadott, nagyon rövid időközönként felvillannak. A szemed nem érzékeli a villogást, folyamatosan világító fényt fog látni, ám attól függően, hogy egy "villanás" milyen hosszú ideig tart, a LED fénye erősebbnek vagy halványabbnak fog látszódni.) Szobánként két ablak, tehát két LED panel működik, ezeket a 2008, 2009-ben is használt, akkoriban fejlesztett MUEB (Multi Usage Ethernet Board) irányítja és illeszti az ethernet hálózatra. Az ethernet hálózatban egy szerver PC küldi az 50 fps-es képfrissítéseket. A szervernek pedig a lágymányosi hídon lévő lejátszó laptop juttatja el wifin keresztül az éppen aktuális képet.
 

Mindezek elkészítéséhez rengeteg alapanyag és elképesztő mennyiségű munka kellett. Csak néhány hozzávaló az idei mátrixhoz: 2200m szalagkábel (ezekben összesen 44 km rézdrót található), 850 kg faanyag, 10816 db csatlakozó, 22464 db LED és hozzávetőleg 1000 munkaóra. A rendszer tervezését a SEM végezte, a NYÁK-okat az Elektronikai Technológia Tanszék gyártotta, a rengeteg panel összeszerelésében pedig az egész kollégiumi közösség segédkezett.

"Megcsodáltad már a Mátrix tökéletes szépségét?" Ezt akár Smith ügynök is kérdezhette volna Neo-tól, de inkább neked szól a kérdés felszólítás: mindenképpen gyere el és nézd meg, hogy a Qpa csapatok, hogyan használják ki az új technológia adta lehetőségeket és milyen animációkkal szórakoztatnak minket. Numlock Holmes ott lesz!

Helyszín: Lágymányosi híd budai hídfőjének töltése
Időpont: 2010. október 8. péntek 21:00, helyek elfoglalása 20:00-tól
Weboldal: http://oriaskijelzo.hu/

Update: Lezajlott az esemény, egy hivatalos interjú alant, az élő performansz az oriaskijelzo.hu-n:

Amikor kutakodtam régi CD-im között, rátaláltam egy néhány éve kiírt korongra, amire nagy betűkkel rá volt írva, hogy "Első CD lemezem". Igen, emlékszem, 2003-ban került a gépembe egy olyan szerkezet, ami nem csak olvasni, hanem írni is tudta ezeket a polikarbonát frizbiket. Nosza nézzük meg mik azok a "fontos dolgok" amiket 12 éves fejjel nagy izgalmak közepette, a cdíró cirregését hallgatva feltétlenül ki kellett írnom. Tálca nyit, csuk. Ding! "Cyclic Redundancy Check Error". 7 év alatt az idő vasfoga szép lassan lezabálta a biteket a lemezről...

Az ipar az 90-es években azt bizonygatta, hogy a CD akár az örökkévalóságig, de néhány évtizedig biztosan megőrzi a rajta lévő információkat, ha megfelelő körülmények között tárolják. Nos, bebizonyosodott, hogy ez legfeljebb szép ígéret. Mégis mit kell/kellett volna tenni az adatok megőrzése érdekében? A lemez egyébként műanyag tokban, napfénytől védett száraz helyen leledzett a szekrényem mélyén...

Az adatok olvasása a lemezekről úgy történik, hogy egy lézerfény több rétegen áthatolva egy tükröződés után eljut az adathordozó rétegig, amin áthaladva a réteg milyenségétől függően különböző polaritású fényt kapunk vissza. Az olvasás sikeressége függ az adathordozó réteg épségétől (milyen karcos a CD) és a gyártás minőségétől. Amennyiben a lenti ábrán látható rétegek nem fedik egymást tökéletesen akkor levegő képes eljutni a fényvisszaverő alumíniumréteghez és oxidálja azt. Ez nem pusztítja el a tárolt adatokat, de az olvasáskor nem lesz tökéletes a fényvisszaverődés és fals adatokat kapunk.

A digitális tárolás kockázatosabb lenne, mint az analóg? Lépten-nyomon a digitális adatok múlandóságával találkozunk: A CD és DVD lemezek tönkremennek, a HDD lemezeink elektronikája felmondja a szolgálatot,  a floppy elavul és így tovább... A legnagyobb gondban talán a közszolgálati médiumok vannak: rádiós és televíziós csatornák a töménytelen mennyiségű adatot, a műsorokat hogyan, milyen formátumban raktározzák el a jövő nemzedékének? A hivatalos kormányszervek miként mentsék el a sok kényes dokumentumot? Gondoljunk csak az 2010 februárjában történt III/III-as mágnesszalagok lementésének történetére. Bármilyen hardverre is mentünk, a legújabb formátumban, idővel mindig lesz egy újabb technológia, amivel jobb minőséget, kisebb fájlméretet vagy épp nagyobb biztonságot érhettünk volna el.

Egy amerikai kutatásból kiderül, hogy a digitálisan rögzített anyagok hamarabb tűnnek el, mint analóg társaik. A kutatás példaként említi a 2008-as amerikai elnökválasztásokat: Obama elnök kampányáról készült videofelvételek például már sehol nem lelhetőek fel. Persze, most bárki percek alatt szervál egy YouTube-os videót, amin ott virít a fehér ház előtt a fekete államfő, de ez is hónapokon belül eltűnik. Törli a videót feltöltő felhasználó, megszűnik a YouTube vagy ilyesmi... A web nem egy állandó dolog: folyton változik és mindig a legfrissebb dolgok találhatóak meg rajta. Az egyetlen dolog ami álladó, az a változás maga. A jövőben, amikor a felhő-alapú tárolási technológiák egyre nagyobb teret nyernek, el kell gondolkoznunk azon, mi történik, ha beüt a krach?

Ez nem egy analóg-párti kampány, hiszen mindannyian tudjuk, látjuk, hogy a papírképek idővel megsárgulnak, összegyűrődnek, elvesznek - a magnószalag begyűrődik, nedvesedik, romlik a minősége. Ugyanez figyelhető meg a másik oldalon is: a digitális képek a konvertálás/szerkesztgetés közben veszítenek minőségükből, egy vírus percek alatt letörli őket vagy épp összetömörítjük őket és elfelejtjük az archiváláskor megadott jelszót. A háború még nem dőlt el.

A legnagyobb probléma az, hogy a digitális megőrzésre szánt anyagokat nem lehet csupán a polcokon tárolni több száz-ezer évig, mint analóg társaikat hiszen az adathordozókról a technika fejlődésével összhangban időről-időre másolatokat kell készíteni. Évente jön ki újabb és újabb technológia, biztonságosabb adattárolási lehetőség és a folyamatos mintavételezés-kódolás-kvantálás hármas amik a digitalizálás alaplépései egyre leamortizálják az anyagot. Míg a papirusz ezer éve is és most is papirusz volt, van, lesz addig egy digitális családi fotó először volt .bmp utána .jpg utána .webP és így tovább. Éveken belül csak egy csomó értelmezhetetlen pixelhalmaz lesz az egész.

Én nem tudom ki, hogy van vele, de egy papírképet az ember valahogy gyakrabban nézeget, mint egy digitális képet. Valahogy emberibb az, hogy amikor megyünk a rokonokhoz (szülőkhöz, nagyszülőhöz stb) akkor egy papírképeken járnak körbe a nyaralások fotói, papírképeket nézegetve nosztalgiázunk és beszélünk a múltbéli eseményekről. Mi az analóg-digitális korszak átmenetén születtünk. Szüleink még azt se tudják mi az a számítógép, a gyerekeink már szinte a billentyűzetre születnek. Nekünk kell megteremteni a kapcsolatot a két csoport között, és épp ezért vagyunk nehéz helyzetben. Archiválnunk, archiválunk és evvel telik el minden. Én nem emlékszem, hogy valaha is leült volna a család a számítógép elő, hogy "na most régi fotókat nézegetünk" - viszont azt tisztán rémlik, hogy órákon keresztül scanneltem,  másolgattam, retusáltam, rendezgettem a képhalmazt. Így, hogy lett belőle X gigabyte adat már nem olyan "népszerű", mint valódi társai.

Mindenki tonnaszámra készíti a nyaralás közben a fotókat, szinte nem is figyelnek a részletekre, csak az "állj oda, nem jó, feljebb a fejet, bemozdult, rosszak a fényviszonyok" mondatok mennek. Minden szir-szart meg kell örökíteni, az épp arra járó macskát, az összes szobrot, az éttermi kaját makró-üzemmódban... Minek?, ha csak évekig egy fiókba rakva porosodik egy cd-n és utána megy a kukába, mert elavult, olvashatatlan, hibás? Hát nem jobb az analóg technika?

"Esse oportet ut vivas, non vivere ut edas."

Pénzkeresés az interneten egyenlő átverés? E-mailben és a közösségi oldalak üzenetküldő rendszerén keresztül akár naponta kaphatunk érdekes leveleket, amik jóhiszeműségünkre vagy a kapzsiságunkra apellálva üríthetik ki a pénztárcánkat.

A kéretlen e-mail üzenet, másnéven a SPAM eredetileg nem is egy a számítástechnikában használt szakszó volt, hanem egy angliai konzervgyártó cég egyik termékének a neve. A 70-es évek Angliájában tevékenykedő cég olyan sikeres volt, hogy a boltok polcaira temérdek SPAM, azaz Spiced Pork And haM (fűszeres sertéshús és sonka) került. Egy angol komikus színészcsoport, a Monty Python (a régebbi évjáratú olvasók biztos emlékeznek erre) sorozatában készült erről egy paródia, ami belegravírozta a köznyelvbe ezt a kifejezést. A spam lett a „ránk erőltetett valami” jelölője.

Sok-sok pénz!

Az egyik ismert internetes átverés eredetileg csigapostán, azaz postai levelezéssel terjedt amikor a világháló még csak kicsit szőtte be a földet. Egy távoli gazdag rokon hirtelen elhalálozott, és az óriási pénzösszeg örökösei mi vagyunk. Egy gond van: az örökséget kezelő ügyvéd, csak fizetség ellenében hajtja végre a banki tranzakciót. Ha átutalunk egy kisebb összeget a megadott számlára, akkor napokon belül kézhez kapjuk beígért zsetont. Az internet megjelenésével, a tömeges levélküldési lehetőséggel a csaló a több ezer delikvens között biztos talált egy-két kapzsi embert akiket be tudott csapni. Az üzenetnek később több változata is megjelent, ami nem örökségről, hanem egy lottónyereményről vagy hasonló nagy mennyiségű pénzt ígérő ügyről szól. Három éve egy nyíregyházi nőt is így csaptak be.

Érzelem

A kapzsiságon kívül az érzékenységünk is kinyithatja a pénztárcánk. Ki ne rendülne meg egy beteg gyermek megható történetétől, amelyben internetes körlevél segítségével kérnek némi pénzösszeget az orvosi kezelésre? Ez bizony igaz is lehet, de jobb óvatosnak lenni az ilyen dolgokban.

Praktikák 

A következő levél nem a csalás kategóriájába tartozik, de ha egyszer elindul az e-mail lavina akkor fejletlen infrastruktúrával rendelkező rendszereket le is lassíthat a levéláradat. Figyeljük meg, hogy a leggyakoribb praktika, amit bevetnek a csalók az a személyes tapasztalat megléte: "Én kipróbáltam, és nekem bejött". Ezen kívül az üzenetben látszik az ál-szakavatottság: Minél nagyobb az egy mondatra eső szak/idegen szavak aránya, annál hihetőbbnek tűnik az üzenet:


 

Álca

Jobb félni, mint megijedni - tartja a közmondás, ezért mielőtt a gyanús tartalmú üzenetet megnyitnánk bújjunk gyorsan egy jó spamszűrő, és egy erős víruskergető védelme mögé. Vajon egy antivirus beszerzése rejthet veszélyeket? Se szeri, se száma a vírusokra figyelmeztető láncleveleknek. Persze mindegyikük kínál egy gyors megoldást: Csak most az üzenet olvasója ingyen hozzájuthat egy neves vírusirtó programhoz. Sajnos pont ez lesz a felhasználó veszte: A vírusirtó valójában egy álca. A szépen felépített program csak látszólag végzi védelmi feladatát, helyette a háttérben titokban naplózza a billentyű leütéseket. A féltett banki adatok vagy e-mail postafiókunkhoz és egyéb fontos szolgáltatáshoz tartozó adatok perceken belül eljutnak a csalók kezei közé. A hangzatos név és a jól felépített weboldal senkit se tévesszen meg. Manapság bárki percek alatt létrehozhat anonim doménnév alatt egy kellemes hangzású vírusirtót kínáló portált. Ilyen átverő védelmi program például az Antivirus 2010, Internet Security 2010 és hasonlók. A névválasztás sok keresési találatot eredményez, ezért azt hinnénk, hogy népszerű programmal állunk szemben, de sajnos a vesztünkbe futunk a telepítés megkezdésével.

Technikásabb csalók is jelen vannak a világhálón. A banki szolgáltatások kódjaitól személyes adatainkig sok minden érdekelheti őket. Leggyakrabban számlánkhoz vagy bankkártyánkhoz akarnak eljutni. A módszer egyszerű: kapunk egy hivatalosnak látszó „banki” levelet: „Kedves ügyfél! Ezt a levelet a bank szervere küldte Önnek, hogy ellenőrizhesse az e-mail címét. Hogy ezt megtehesse, kattintson az alábbi linkre, és a megjelenő ablakba gépelje be a bankkártyájának számát és a PIN-kódját, amit az ATM-ek használata esetén meg kell adnia.

Figyelmetlenség 

Végezetül egy jó tanács: Bárhol is kell kiadnunk a személyes adatainkat, legyen szó a weből vagy a való életről, olvassuk el az apróbetűs részt! Nemrég Pest utcáin sétálva a lenti képen látható szórólapot kaptam. Tök érdekes könyvet ajánlott, a tanulásról és a szellemi teljesítőképességről szóló művet rendelhettem volna meg. Ha kitöltöm az adatokat, akkor az apróbetűs rész szerint máris bekerülök a Scientológia Egyház nyilvántartásába. Persze aki akarja az nyugodtan aláírhatja, de nem tartom korrektnek a hívek gyűjtésének ilyen módszerét.

Már régebb óta gyűjtögetem az informatikához kötődő vicceket és most, hogy naphosszat nyögök a BME-s prés alatt a tanévkezdés miatt, egy nagyobb bejegyzés helyett a kedvenc vicceimet találjátok itt. Némelyik elvont és érthetetlen, de a legtöbbjüktől harmadfokú röhögési sérüléseket fog szenvedni az olvasó! :D

 


"Tüzesen süt le a képernyő sugára,
a gép tetejéről a billentyű sorára.
Felesleges sütnie oly nagyon,
a programozónak úgyis nagy melege vagyon!"


http://www.micros~1


10 fajta ember van a világon: Aki érti a kettes számrendszert és aki nem.


Mindenhol jó, de legjobb a localhoston!


- Mit hall a vonaton utazó webmester?
- <td>.....</td> <td>.....</td> <td>.....</td> <td>.....</td>... 


Aki másnak vermet ás, az a Stack Pointer. 


- Hány csaj lakik a BME koleszban?
- 1024, kettő a tizediken. 


Hány programozó kell egy villanykörte kicseréléséhez?
Egy sem, mert az hardverhiba.


Két informatikus beszélget: 
- Neked mi volt eddig a legkomolyabb kapcsolatod?
- 12 Megabites ADSL... 


Két számítástechnikus beszélget: 
- Szia! Kölcsön adnál 1000 Ft-ot?
- Adok 1024-et, hogy kerek legyen!


Telefonos ügyfélszolgálat:
- Halló, kérem segítsenek! Windows van a gépemen és... (elhallgat)
- És?
- Nem működik a számítógépem.
- Ezt már mondta


Mit csinálsz, ha már huszadszor fagy le a rendszer? 
- Control alt cipőtalp...


- Mi az: kicsi, sárga, de mégis nagy hatalma van? 
 - A ROOT kiskacsa...


- Hogy találod meg a Nagy Ő-t? 
- ???
- Shift+kis ő. 


- Hogyan fog kezdődni a jövő meséje? 
- ???
- Egyszer volt, hol nem volt, az operációs rendszeren is túl... 


- Hogyan működik az internetes szépségápolás? 
- Átküldünk egy kiló bájt. 


A nő olyan, mint a Shareware Program: 
- Vagy korlátozott a használati ideje, - vagy a legjobb funkciói le vannak tiltva, - vagy állandóan macerál, hogy regisztráltasd. 


- Hogy hívják az orosz számítógép hálózatot?
- Nyet-work. 


Hülye user letörli a fájlokat Nortonban: Paraszt üti F8! 


- Mi a programozónő rémálma?
- A végtelen ciklus... 


- Mire táncolnak a programozók a buliban?
- Algoritmusra. 


Papa, miért nem emeli fel a mágnes ezt a floppyt? 


 Két processzor beszélget a buszon... [rövidke megjegyzés: 5x kell elolvasni mire megérted.. :)] 


Jelek, amik arra utalnak, hogy túl sokat gépezel:
- Olvasol egy könyvet, és automatikusan keresed a lap szélén a gördítősávot. 
- Felveszed a telefont, és automatikusan egy IP címet kezdesz beírni. 
- A liftben kétszer kattintasz a kívánt emelet gombjára. 
- Keresed az ikont, amire kétszer kattintva ki tudnád nyitni a hálószoba ablakát. 
- Ha elkövetsz valami hibát, elkezded keresni a visszavonás funkciót. 
- Lenézed azokat az embereket, akik csak szimpla írássűrűséggel beszélnek. 
- Simán megértesz egy olyan mondatot, amiben háromnál több betűszó szerepel. 
- Az autód sebességmérőjét km/h-ról átskáláztatod dpi-re. 
- Gyakrabban cseréled a képernyővédődet, mint az alsógatyádat. 
- Összeveszel gyerekkori barátoddal azon, hogy vajon a trackball vagy a touch pad használata kényelmesebb-e.


Közmondások programozási nyelveken:

  /* Addig jár a korsó a kútra... */ 

 while( state(Korso) != _BROKEN ) go( Korso, &Kut); 


/* Ki mint vet, úgy arat */ 

 set_quality( Aratas, get_quality(Vetes) ); 


/* Ajandék lónak... */ 

  if( origin(Horse) == _SOUVENIR ) Allow_Look_At.Teeth=0; 


/* Soha ne a falu legszebb lányát vedd feleségül! */ 

if( bride_ID == most_beautiful( GetAllGirls(_THIS_VILLAGE))) exit(-1); 


{Ki korán kel, aranyat lel}

If TimeToInt(Wakeup.Time)<TimeToInt(StrToTime("06:00:00")) then
  AddToList(UserLoggedIn.FoundItems,Gold); 


{Nezd meg az anyjat, vedd el a lanyat}

Function May_I_Marry_Her(Girl: TGirl):boolean;
begin
With Girl.Mother do
May_I_Marry_Her:=((Body.Qality="attractive") and
(face.Quality="beautiful"));
end; 


{Egyszer volt Budán kutyavásár} 

Const
Num_Of_Dog_Buying_In_Buda=1; 


A laptopok által nyújtott szabadság nagyszerű, ám frusztráló dolog percenként csekkolni a töltöttségi szintjelzőt és azon gondolkodni vajon van-e még időnk megírni egy fontos dokumentumot vagy éppen elvégezni egy határidős munkát. Ha hálózati tápegység nincs a közelben és nem szeretnénk, hogy utazás közben gyorsan eméssze a gép az elektronokat, akkor a témában pár hasznos információt alant olvashatunk. Hogyan spórolhatnánk az akksival? Jöjjön néhány egyszerű, hasznos, hardveres bütyköléstől mentes tipp az üzemidő maximalizálására.

Töredezettség-mentesítés!

Tudtátok, hogy a leghosszabb számítástechnikában használatos szó a töredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek? Ez bizony 65 karakter... Hogy ne legyen olyan hosszú idő a merevlemezről történő olvasás, mint amennyi ideig próbáltad kibetűzni a fenti förmedvényt ajánlatos töredezettségmentesíteni! Ekkor a merevlemezen tárolt fájlok darabjai egymás mellé kerülnek így nem kell az olvasófejnek ide-oda ugrálni egy művelet közben. Minél gyorsabb a merevlemezünk, annál kevesebb idő alatt keresi elő az adatot és jelen esetben ez idő és energiaspórolás. Ajánlott program az ingyenes Defraggler, ami a népszerű CCleaner program fejlesztőinek a műve. A töredezettség-mentesítés energiaigényes folyamat, így ajánlott mindezt tápegységre csatlakozva elvégezni.

Sötétítsük el a képernyőt!

A képernyő elsötétítés mindig egy Joker volt a többi tipp között: Sok laptopba LCD képernyő van beépítve, és a folyadékkristályok bizonyos pozícióba terelése (hogy ne engedje át a háttérvilágítást) energiaigényes feladat. Tehát egy fekete háttér, vagy fekete képernyőkímélővel éppen nem spórolunk semmit. A legbiztosabb, ha csökkentjük a  háttérvilágítás fényerejét.

Ne futtassunk háttérprogramokat!

Dropbox, Google Desktop Search, Letöltéskezelő, MSN kliens, Képlopó, Háttérképcserélő, Vírusirtó, Tűzfal, CPU monitorozó, E-mail értesítő, Torrentkliens, Naptár, Daemon Tools, NVidia Control Center... Jajj inkább nem is soroloom tovább, de ezek mind-mind akkumlátorzabáló szörnyek. Csak a biztonsági programok fussanak a háttérben. Zárjunk be minden olyan programot, amely nem elengedhetetlenül fontos! Ezen kívül lehetőleg egyszerre 1 programmal dolgozzunk. Fontos megjegyezni, hogy egy hordozható számítógép nem játékra készült, Crysis 6 és egyéb atomerőművet igénylő játékok lehet, hogy futnak rajta de a túl nagy terhelés és az üzemhőmérséklet emelkedés nem tesz jót a gépnek. Ezen a hőkamerával készült képen jól látszik hol a videokártya. Plusz csökkentsük a vizuális elemek használatát. Az extra vizuális elemeket megjelenítő videokártyák a merevlemez fogyasztásával megegyező áramot is elhasználhatják, ezért nem árt, ha kordában tartjuk őket.

Kezeljük ésszerűen a perifériákat!

Az USB-s eszközök, mint például az egér is fogyaszt valamennyit, de hát ez a hatékony munka elengedhetetlen kelléke. Ha okosan csatlakoztatunk különböző perifériát a számítógépünkhöz (például az mp3 lejátszónkat ne laptopról töltsük fel) akkor további perceket nyerünk. A WiFi például eléggé vérszívó, de sokszor elengedhetetlen. Szerencsére a legtöbb kártya rendelkezik alacsony teljesítményű üzemmóddal, ami csak a legközelebbi hotspotot találja meg.

Legyen megfelelő mennyiségű memóriánk!

Kevés memória a lapozófájl használatát eredményezi, ami ugye a merevlemezen van. Lassú is lesz a gép, és még sokat is fogyaszt. Bővítsünk!

Dolgoztassuk meg az akksit!

  Szerencsére a laptopokba már egy jó ideje Lithium-ion akkumulátorokat építenek, de még mindig akad egy-két példány amely nem ilyet használ. Ezekre az akkumlátorokra (Ni-Cd, Ni-Mh) még jellemző a memória-effektus, ami annyit tesz, hogy az eszköz "megjegyzi" a szabálytalan töltés aktuális szintjét, és azontúl nem hajlandó teljesíteni: Például csak félig merítettük le használat közben az akksit, és mivel épp sietségben voltunk nem volt időnk teljesen feltölteni. Ezentúl egy jó ideig e két szint (50% és 75%) között hajlandó energiát biztosítani az elem. 

Hibernáljunk készenlét helyett!

Ha készenléti állapotba (újabban Felfüggesztésnek hívják) helyezzük a laptopot, akkor a rendszer aktuális állapota a memóriába kerül. Ahhoz, hogy ott is maradjon folyamatos áramellátás kell. Ha 5-10 percnél tovább kell magára hagyni a gépet, akkor inkább hibernáljunk, mert ekkor a merevlemezre, egy hiberfil.sys nevezetű állományba kerül a memóriatartalom és nem kell áramellátás.

Állítsuk be az operációs rendszer energiagazdálkodását!

A Vezérlőpultban keressük meg a "Energiagazdálkodási lehetőségek" beállítást és válasszuk a nekünk legmegfelelőbbet, például a "Maximáis telep" beállítást. A "speciális energiaellátási beállítások" gombra kattintva széleskörűen testreszabhatjuk az energiagazdálkodást. Jó, ha nem csak rendszerünket tartjuk kordában, hanem programjainkat is: Kikapcsolhatjuk vagy nagyobb időintervallumra is átállíthatjuk az Automatikus mentés funkciót.

-------------

Hogyan írjuk? Akkumlátor vagy akkumulátor?


BINGO NEWSPOLLSNo deposit bonuskenoSPIN PALACE

A Geek képek rovat átköltözött a napigeek.blog.hu címre!

Valakinek egyszer az a furcsa ötlet pattant ki a fejéből, hogy a game boyán zenélni kezdjen. Egy kis bütyköléssel át lehet alakítani az eszközt úgy, hogy ne csak a beleégetett zenéket játssza le, hanem mi is komponálhassunk muzsikát. Más a padláson talált régi videojátékokat kapta szét, így aztán szépen megszületett a 8-bites zene. Ez hasonló ahhoz a megkapó kis prüntyögéshez, amire ettük a gombát a Super Márióval. Mindez a nyolcvanas-kilencvenes évek környékén élte aranykorát, de ez a retro zenei stílus még mindig nem merült feledésbe, köszönhetően a még mindig aktív ős-geekeknek.

A chiptune névre hallgató stílus az elektronikus zene egyik alfaja és mint a megnevezés is mutatja egy eszköz hangokat képző chipjének tuningolásával lehet előállítani a kezes  "hangszert". Az első ilyen buherálható chip A Commodore 64 elődjében a VIC-40-ben jelent meg. Ez volt az első széles tömegek által elérhető „home computer”-be épített különálló hangvezérlő. A SID (Sound Interface Device) nevet kapta és a Commodore későbbi (főleg játékra tervezett színes) változataiban is megtalálható. A chiptune zene legfőbb tulajdonsága, hogy nem előre eltárolt hangmintákból rakják össze a muzsikát, hanem valós időben generálja azt a chip. Ebben a videóban egy még működő c64-en generált zenét hallhatunk:

Ez persze egy előre megírt zene. A srácok, akik a nyolcvanas évekből itt maradt régivonalas konzolok, retro számítógépek, egyéb kütyük segítségével barkácsolnak zenét, nagyjából úgy használják ezeket az eszközöket, mintha szintetizátor volna. Ahogy a sima szintivel, a konzolokkal is rengetegféle zenét lehet létrehozni. Van egy jellegzetes csipogós alaphangzás, de onnantól kezdve elég széles a spektrum. A 8-bites zene köré azóta komplett szubkultúra nőtt, van fesztiválja, és különböző válfajai vannak (c64-core, game boy music, nintendocore, amigacore stb.) attól függően milyen eszközön hozzák létre a zenéket. Íme egy nem előre letárolt, live előadás:

Mára a chiptune sok más műfajjal keveredett, így léteznek diszkós, hip-hopos (chip-hop), rockos, metálos (:D) számok is. A YouTube-on egy csapat a mai modern zenék 8-bites átírásával foglalkozik. Persze vannak eléggé elvont zenék is, amiket tényleg már csak a hardcore rajongók szeretnek de a nagy kínálat miatt szinte bárki megtalálhatná a kedvére való stítust...

Kis hazánkban is vannak chiptune koncertek, amik ha nem is olyan látványosak de elrepítenek egy kicsit a múltba. Az egyik legnevesebb ilyen esemény a Budapest Micro néven megrendezett chiptune fesztivál. A profik sokkal színesebb zenét képesek előállítani modernnek épp nem nevezhető eszközeikkel, mint a fenti videóban látható amatőr előadók. A Bombahír portál stábja ellátogatott egy ilyen eseményre, így betekintést nyerhetünk a 8 bites koncertek világába. A stáb tagjai között van Polgár Tamás is, aki méltán híres a demoscene világában a Freax névre hallgató könyvével. (Az első néhány másodperctől ne ijedjünk meg, elég hardcore):


 

 

A blog olvasói már biztos találkoztak 8 bites zenével: A legközelebbi hely, ahol még egy átlagos ember is hall chiptune zenét az a lewarezolt és feltört játékok kódgenerátorai (keygen) alatt szóló zene. (Sajnos az illegális letöltögetés ma már átlagosnak számít...) Nem buzdítok senkit erre, sőt még magamtól is elhatárolódok (amúgy Linuxot használok), de én először a chiptune zenét egy CD-s játék mellett található kódgenerátor futtatása közben hallottam (Most az idősebb olvasók biztos kiröhögnek: "Haha CD-s játék, bezzeg én már a lyukkártya korában is megvoltam"). Az ilyen fajta chiptune zene egy kicsit dallamosabb és régi időket felidéző hangulatával, ha nem is minden ember szívébe de a bitbetyárokéba biztos belopja magát. Nekem személy szerint a keygen-zene jobban tetszik, mint a gameboy/nintendocore és az elérhetősége is nagyobb: A keygenmusic.net weboldal pont ilyen zenéket gyűjt össze, amit bárki letölthet. Itt egy kisebb összeállítás a TOP 10-es kódgenerátor-aláfestő zenékből:

Üdv. Kedves blog olvasók, bemutatkozó bejegyzésemnek egy picit humorosabb témát választottam.

Mivel már láttam a Google Earth-ről eléggé fura képeket, gondoltam miért ne mutassunk többet ugyan úgy ahogy a nagy világválalat is gondolta és nézzük meg mi is áll a Google Street View kis fiókjában a nemértem cimke alatt.

Kezdjök azzal hogy a tavaly indult be ennek az internetes alkalmazásnak a készítése, gondolom mindeki hallott róla hogy Google-s kocsik szaladgálnak és fényképeznek mint az őrült. Hát mindez eléggé nagy botrányokat is kavart, de mégis a népszerűsége a kis virtuális sétáknak eléggé hamar elnyomta a személyiségi jogaikat védő emberek véleményét. Bevallom én is szívesen sétáltam Las Vegas utcáin vagy néztem meg a Szabadságszobrot.

Ebben a bejegyzésben szeretném bemutatni a szerintem legviceesebb vagy éppenséggel legkülönlegesebb képet amelyekkel az "utcán sétálva" találkozhatunk:

Először is itt van egy olyan alak akinek csak jó időben jó helyen kellett lennie, egy eléggé fura jelmezben. Bevallom ilyen hírnévre én is szívesen vágyakozom.

Ez egy olaszországi felhő lenne, de hát nem tudom ki mit lát ebben a dologban, én biztosan nem egy felhőt.

Ezt az érdekességet San Franciscoban rögzítették a Google járkáló autóinak egyike. Ezek után feltehetem a kérdést, hogy: Az idegenek köztünk vannak?

Ezen a képen ami Sidney-ben készült, állítólag egy UFO lenne az a rózsaszín háromszög, de személyszerint én ebben kételkedem, hiszen a fény is okozhat ilyen jelenséget ahogy megcsillan a lencsén.

Ha jól látom akkor ET hazatelefonált New Jersey-ből.

A Google szerint ez a mennyországba vezető út. (Dél-Afrika)

Mégegy fölöttébb érdekes kép, ha jól megnézzük a férfi arcát észrevehetjük, hogy eléggé arcátlan.

Ez a kép Hollandiában készült éppen ezért vált számomra érdekessé, hogy ott az emberek a sok Café hatására már teljes szimbiózisban élnek a mariguanaval.

A végére pedig a személyes kedvencem, szerintem érthető, hogy miért.

Ha még több ilyen képre lennétek kíváncsiak akkor itt van egy weboldal (http://www.dailystreetview.com/) ami napi szinten frissül és újabbnál újabb furcsaságokat láthatunk.

Méghozzá egy bevásárlóközpontban:

A JavaScript ma minden bizonnyal reneszánszát éli, kezd felnőni a feladataihoz, köszönhető ez a hozzáférhetőségre egyre nagyobb figyelmet helyező fejlesztőknek. A JavaScript nyelv eredeti nevén LiveScript volt, mivel kliensoldalon fut le. A nyelv szintaxisa az 1998-99 körüli szabványosításának köszönhetően  közelebb került a Java programozási nyelvéhez, innét az új neve. Nézzük csak mire is képes ez a szkriptnyelv, mik azok amit nem látunk minden nap egy weboldalon és nem is gondolnánk, hogy az effekt Javascripttel készült:

  • Canopy: Fraktál-közelítő

    A Canopy-nak nevezett kreálmány egy Javascript alapokon nyugvó effekt. Egy fraktál-szerű fában száguldhatunk. Az egérgomb nyomvatartásával gyorsítunk.  
  • Labda medence

    Akár böngésző sebességtesztként is funkcionálhat: Az egérgomb nyomvatartásával termelhetünk kis labdákat.
  • Csillagközi száguldás

    Az egér mozgatásával válhatunk irányt. A Windows 95-98 egyik képernyőkímélőjének egy kicsit továbbfejlesztett változata.
  • Lebegő kockák

    Az egér mozgatásával szemlélhetünk meg minden oldalról egy 3D-s kockákból kirakott káoszt.
  • 3D Modell megjelenítő

    Javascript és HTML5 alapokon nyugvó modell nézegető.
  • Gömb - káosz

    300 labdából összeálló alakzatokat tekinthetünk meg minden irányból az egerünk mozgatásával. Szerintem ez a legszebb effekt.
  • Narancssárga alagút

    Hmmm. Igen.
  • Színes kocka

    Az RGB színtér 3d kockára vetítve. Mozgathatjuk is.
  • Kaleidoszkóp

    Ez is Javascript. Szép.

A digitális fényképezés elterjedésével sokkal egyszerűbbé vált a panorámafotók elkészítése, mert az analóg filmes korhoz képest a digitális nyersanyag manipulálása sokkal egyszerűbb. Míg régen csodaszámba ment a panorámafotó, ma már Te is könnyedén készíthetsz egyet.

A legegyszerűbb panoráma a síkpanoráma, ami akár egy meglévő fotóból kivágva is készíthető. Ez a síkban eltolt kameraképek egymásutánja. Ezen képek különlegessége, hogy nem torzulnak rajta a tárgyak. Ami a valóságban egy egyenes vonal, az a képen is egyenes lesz. Gyakran használják épületek panoramikus fotózására és széles festmények digitalizálásakor. Az egyetlen hátránya, hogy 180 foknál nagyobb látószög nem érhető el vele. Az első ábrán felülnézetben látjuk hogyan is helyezkedjünk a képek készítésekor.

A másik egyszerű típus a fényképezőgép elforgatásával készített panoráma. Fotózás közben egy pontban állunk és csak a kamerát mozgatjuk. Innét is származik a neve: hengeres panorámafotó. Ez a legelterjedtebb panoráma típus, akár 360 fokos látószögű képet is kaphatunk.

  Az elkészült képet úgy kell elképzelni, mintha egy henger belsejében állnánk, és a belső hengerpalástot szemlélnénk. Az kép erősen torzít, de ez adja a különleges mivoltát:


   Míg a síkpanorámát csak úgy "natúran" szokták nézegetni, addig a hengeres panorámát ami 360 fokban mutatja a világot speciális megjelenítőprogramokban. A megjelenítőben csak a kép egy részletét látjuk, így jobbra illetve balra mozgatva a képet olyan érzésünk van, mintha körbeforgatnánk a fejünket valahol, bár speciális program nélkül is szép látványt nyújt.

A harmadik panorámatípus a gömbpanoráma. Ehhez már tényleg speciális megjelenítő kell. Erről majd egy későbbi bejegyzésben többet is megtudhatunk, elöljáróban egy interaktív flash cucc. A képet egérrel "ráncigálva" nézhetsz körbe a gömb belsejében:

Most az első két típus azaz a síkpanoráma és a hengeres panoráma elkészítését tudhatjuk meg. Az egyszerű, néhány képből álló panoráma elkészítése nem nagy ördöngősség. Néhány szabály betartásával szép képeket állíthatunk elő.

A legfontosabb szabály, hogy az egymásután készített képek között legyen átfedés, tehát, hogy a sorban következő fotóknak legyen közös része. Ez alapján tudja majd egy okos szoftver összefűzni azokat.

A következő szabály, hogy próbáljunk egy egyenes mentén haladni. Síkpanoráma készítésekor, ha a talaj egyenetlen, akkor ennek kivitelezése nehézkes, de hengeres panoráma készítésekor könnyű betartani a szabályt. Legegyszerűbb, ha állványt használunk. Ha elrontott képsorozatot sikerült készítenünk akkor se csüggedjünk, mivel az egymáshoz fűzött képekből kivágható egy egybefüggő rész:

Sok fényképezőgépbe eleve bele van építve a panorámakép készítésének támogatása, amikor is a képsorozat készítésekor a gép kijelzőjén mindig látszik halványan az előző expozíció egyik széle - ezzel is megkönnyítve a munkánkat - ily módon a következő expozíciót könnyen illeszteni tudjuk.

Az egyes képek között a különböző megvilágítás következtében tónuseltérések lehetnek. Ennek kiküszöbölésére állítsuk a fényképezőgépet teljesen manuális üzemmódba, különben a kész fotó tele lesz különböző fényerejű sávokkal. A manuális üzemmódban az expozíciós időt és a fehéregyensúlyt állítsuk azonos értékre, így mindenhol ugyanazt a fényerőt és színt kapjuk - bár néhány egyszerű szoftveres utómunkálattal kikerülhetik a hardcore-fotózásban járatlan egyének (pl én) a gép beállítását. Legjobb, ha ezt a panorámakészítő szoftverre bízzuk, amit mindjárt megismerünk.

Fontos de kihagyható dolog az ún. nodális pont ismerete. Főleg közeli dolgok panorámafotózásakor kell erre figyelnünk: A nodális pont az a pont, ahol a fénysugarak metszik egymást a fényképezőgép belsejében. Ha nem ekörül a pont körül forgatjuk el a hengerpanorámánk készítése közben a fényképezőgépet, (hanem pl a testünkkel forgunk a képek készítésekor) akkor az illesztést megnehezíti az elkészített képek közötti különbség. Végezzünk el egy gyors kísérletet ennek megértéséhez: Tartsuk magunk elé, felfele mutatva a mutatóujjunkat. Most csukjuk be az egyik szemünket (képzeletben az egy darab nyitott szem a kamera objektívja), és forgassuk a fejünket jobbra-balra az ujjunkat nézve. Ekkor az ujjunk mögötti tárgyak mozognak. Persze, mert nem a nodális pont körül mozgott az "objektív", hanem egy másik tengely körül: a gerincünk körül. Ez két elkészült fénykép között - főleg, ha közeli tárgyak is lesznek a képeken óriási különbségeket eredményez. A "mi nodális pontunk" valahol a szemgolyónk belsejében van. A fényképezőgép nodális pontja azon az egyenesen van, ahol fel lehet csavarozni az állványra - azaz valahol a fényképező közepén.

Ezen három szabály betartásával mi is tökéletes panoráma-nyersanyagot készíthetünk. Az összeillesztés a freeware, nyílt forráskódú és magyarul is beszélő Hugin nevezetű programmal történik, amit a link mögötti Download menüpontnál tölthetünk le.

A programra nem mondható, hogy bonyolult kezelőfelülete van:

Az első gomb a képek betöltésére szolgál. Jó, ha a képek abc sorrendben úgy jönnek egymás után, mint ahogy a panoráma képek követik egymást. A program abc sorrendben rakja egymás után a képeket tehát, ha például három képünk van, és így állna össze a teljes panoráma, hogy: dsc001.jpg + dsc003.jpg + dsc002.jpg akkor is a program azt abc sorrendben rakja egymás után: dsc001.jpg + dsc002.jpg + dsc003.jpg. Persze a "Képek" fülön bárhogy sorbarakhatjuk a fotókat, de sok kép esetén ez hosszadalmas.

A következőkben egy legördülő menüből kiválaszthatjuk a fent ecsetelt panorámatípusok egyikét. Attól függően hogy készítettük a képeket.

Az "Igazítás" gomb megnyomásával elindítjuk a feldolgozást. Az egymás után következő képek között hasonlóságokat keres a program, és megkeresi a képek közti átfedést, ami alapján aztán összeáll a jó hosszú panorámakép.

Ha még egy átmulatott éjszaka utáni másnaposság nem illant el a fejünkből és félresikerült képek készültek, elképzelhető, hogy a program megkér minket, hogy ugyan már segítsünk neki keresni két egymás utáni kép között hasonlóságokat, mert ő nem talál. Ekkor a felugró ablakban a két kép néhány azonos pontját kijelölve győzhetjük le a kudarcot vallott mesterséges intelligenciát (muhaha):

Ha megfelelő mennyiségű kontroll-pont áll rendelkezése (az esetek 95%-ában nem kell manuális beavatkozás) akkor Kattinthatunk a 3. gomba: "Panoráma létrehozása". Ekkor elmenthetjük a kész képet teljes felbontásban .tif formátumban (amivel ha nem vagyunk elégedettek, akkor még a Windowsos Paint-tel is átkonvertálhatjuk .jpg formátumba. Ez már barátibb fájlmérettel rendelkezik a nyers tif-hez képest.) A finomhangolási lehetőségeket a fotó-geekek a felső programfüleken keressék.

Most gondolj a legféltettebb jelszavadra! Elég biztonságos? Az első lépés, amit online adataid védelmében megtehetsz, hogy létrehozol egy biztonságos jelszót, egy olyat, amelyet egy számítógépes program, vagy egy kitartó egyén, nem tud kitalálni! A legfontosabb jelszó az e-mail jelszavad. Ha azt kitalálják, akkor az összes általad használt online szolgáltatáshoz és a privát levelezésedhez hozzáférnek. 

Ha valaki kitalálná az e-mail jelszavad, akkor egy perc alatt használatba tudja venni egy új jelszó igénylésével a Facebookod, Iwiwed és egyéb közösségi oldalon lévő profilod ezáltal személyiséglopást elkövetve. A személyiséglopással le tudnak járatni, vagy másoktól fontos információkat tudhatnak meg. Nálam éppenséggel a következő szolgáltatások is bedőlnének: Twitter, Bloghu, Fórumok, Vatera (ez kínos, mert szép kis számlát tudnak csinálni kamu vásárlásokkal), Abaqoos számlám, Felvi.hu kezelőfelület, My T-mobile, különböző webes tárhelyek és még ezernyi szolgáltatás...

Egy egyszerű óvintézkedéssel jelszólopás esetén is könnyen vissza lehet szerezni ami a miénk: Két postafiókot kell üzemeltetni. Az egyik a mindenki által ismert e-mail fiókod, mondjuk valaki@gmail.com - a másik pedig egy másolata ennek, ahova az összes levelet automatikusan továbbítod. Például valaki_backup@gmail.com. Persze mindehhez két különböző jelszó kell. Ha ellopják az eredeti, mindenki által ismert fiókod jelszavát, akkor az összes üzenet amiben az új jelszó beállítását intézi a tolvaj megérkezik a másik címre, ahova még mindig be tudsz jelentkezni. Evvel a csellel (és persze a további biztonsági intézkedésekkel mint például az alternatív e-mailcím, vagy a jelszó visszaállítás sms-ben - ami szerencsére sok szolgáltatónál terjedőben van) meg tudod őrizni adataid védelmét.

Persze mindehhez kell egy biztonságos jelszó is. A következő kritériumokat mindenképp tartsd be:

  • Jó hosszú jelszavad legyen: Minimum 6 karakter. Ekkor a lehetőségek száma, ha valaki ki akarja találni a jelszót éppenséggel 56 milliárd környékén van (ha van benne kis és nagybetű + számok). Ez a szám nagynak tűnik de néhány jelszótörő programnak, ami brute-force (nyers erővel) dolgozik, azaz végigpróbálja az összes lehetőséget csak pár nap munkát jelent. Rossz hír, hogy sok helyen korlátozzák a jelszó hosszúságát, ami értelmetlen dolog. Például a honfoglalo.hu és az atw.hu is maximum 12 karakter hosszú jelszót enged meg.
  • Ne legyen benne értelmes elem. Ne legyen mondjuk a születési dátumod, vagy valami szótári szó, amit még könnyebb kitalálni (tekintve, hogy a magyar szóból körülbelül 40'000 darab van) egy szótár alapján automatizálva könnyű dolog a jelszófejtés.
  • Tartalmazzon kis- és nagybetűket, számokat esetleg speciális karaktereket. Igen. Minél nagyobb az értékkészlet annál több lehetőséget kell végigpróbálni a jelszófejtőknek.
  • Ne használj ismétlődő karaktereket.
  • Ne az legyen a jelszavad, hogy "jelszó". Há ezt úgysem találja ki senki... Persze. Statisztikák szerint a leggyakoribb jelszó ez és az 123456.

Ha nem jutna eszedbe hirtelen egy biztonságos jelszó, akkor írtam egy programot, ami megkönnyíti az ilyen jelszavak létrehozását. A kép mindent elárul: Beállíthatjuk a jelszó hosszát, a karakterkészletet (kisbetűk, nagybetűk, számok, speciális karakterek) de saját karakteret is megadhatunk. Ebből áll össze a jelszó. Lehetőségünk van egyszerre többet is generálni, amit aztán vágólapra tehetünk vagy egy szöveges fájlba menthetünk.

Használjátok egészséggel:

LETÖLTÉS


 

 

A generált jelszavak erősségéről megbizonyosodhatunk a www.passwordmeter.com címen található erősség mérővel. Ha jót akarunk magunknak, akkor a KeePass jelszószéfet is vegyük használatba. Így elég egy jelszót tudni ami hozzáférést biztosít a bonyolult, megjegyezhetetlen ám biztonságos jelszavakhoz.

A whichloadsfaster.com segítségével különböző weboldalakat versenyeztethetünk, hogy melyik töltődik be gyorsabban. A websiteon van egy választóvonal, ami elfelezi az oldalt. Mindkét részre egy webcímet kell beírnunk, ami a Go! gombocska megnyomása után egy stopperen méri a betöltési időt. Konkurens siteok, mint például a google vs bing versenyeztetésére kiváló. A Google 14%-kal, azaz 55 ezredmásodperccel gyorsabban töltődik be (talán a háttérkép hiánya miatt) mint a Microsoft keresője. Ha naponta átlagosan 5x használunk egy keresőt, akkor egy év alatt 20 másodpercet spórolhatnuk meg, ha a Googlet választjuk. Az index.hu és az origo.hu versenye döntetlen lett, ám a Jobbik és a Fidesz között a radikális párt győzött.

Azt szokták mondani, hogy egy mérés nem mérés, ezért a fenti menüsorból a "Repeat" elemet választva beállíthatjuk hányszor ismételje meg a kísérletet az oldal. A "Race" menüpontnál több versenyzőt is felsorakoztathatunk egymás után mindkét oldalra és így két nagy csapatot tesztelhetünk melyik a gyorsabb. Persze minden teszt függ a böngésződ által letárolt gyorsítótár képektől és az internetkapcsolatod sebességétől...

Egyes találgatások szerint 2011-ben a Microsoft egy új logót tervez bevezetni. Az új kinézet egy Microsoft Global Exchange nevezetű rendezvény egyik videóján volt látható pár másodpercre. A logónak érdekes a formája - míg oldalról össze-vissza görbült alakzatnak látszik, addig előnézetben összeáll egy jól megszokott formává. 

A dolog hírértéke szerintem a "ki a francot érdekel"-hez közelít a leginkább, de fontos volt megemlíteni, mert a most következő "mi a francra jó ez" weboldal hasonló dolgokat művel: A Slide View Generator (oldalnézet generátor) egy beírt szó oldalnézeti párját adja. Minden betű oldalnézetben egy másik betű is lehet - hasonlóan, mint a fenti Microsoft logó, ami oldalnézetben egy másik alakzat - így lehet szópárokat keresni angolul... A WEBSITE szó például oldalról OBSCENE. Elképesztően sok elmebeteg webes dolog létezik...

Amikor megkér minket egyik ismerősünk, hogy segítsünk neki megjavítani a gépét, és mindezt épp telefonon keresztül teszi, akkor hasznos lehet a következő oldal: supportdetails.com. Ha éppen nem egy kompjúterzseni beszél a telefon másik oldalán, akkor nehezére esik megadni a legalapvetőbb rendszeradatokat. A fenti oldal épp ebben nyújt nekünk segítséget. A megadott e-mail címre elküldi a használt számítógép legfontosabb paraméterit (amit egyszerű webes eszközökkel meg lehet tudni). Ilyen például az Operációs rendszer neve, a képernyőfelbontás, a böngésző típusa, az IP cím, a képernyő színmélysége és hogy milyen webes szolgáltatások vannak bekapcsolva: Javascript, Flash, böngésző-sütik.

Sokkal egyszerűbb erre az oldalra irányítani a delikvenst, mint egyenként elmagyarázni mit hol talál a vezérlőpultban, mit hogyan nézhet meg a böngészőben, ha még a számítógép bekapcsolása is nehézséget okoz neki. Supportos fiúknak, rendszergazdiknak, vagy mint a szomszéd informatikus palántájává kinevezett emberként élőknek is hasznos. Az IP cím birtokában akár távoli asztali kapcsolatot is létrehozhatunk, így még egyszerűbbé téve a segítségnyújtást.

Sajnos hardveres adatokat nem tudunk meg, de távolról úgyis csak a gép szoftveres részét tudjuk rendbe rakni, a "megbütykölit" inkább élőben végezzük.