Az írói képzeletet mindig is foglalkoztatta, vajon lehetnek-e emberi érzései egy mesterséges lénynek. Erre a kérdésre teljesen eltérő válaszok születtek. Óz meséjében a bádogember szívet kapott. A gonosz oldalon álló Terminátort át tudták programoztak a jó oldalra, de ettől még nem lettek érzései. Mit mond erről a tudomány? Ez egy olyan kérdés, amelyre nem lehet egyszerű választ adni, mert először azt kell tisztázni, hogy mit jelent az, hogy emberi érzés. Ha a kérdést úgy fogalmazzuk meg, hogy tud-e egy robot úgy működni (viselkedni), hogy a környezetének úgy tűnjön, mintha a robotnak érzései lennének, akkor a válasz lehet igen.

A közelmúltban három tudományterülethez tartozó három kutató Miklósi Ádám etológus (az ELTE Etológia Tanszékének vezetője), Korondi Péter mérnök (BME Mechatronika Optika és Gépészeti Informatika (MOGI) Tanszékének professzora és az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója) valamint Kovács Szilveszter informatikus (Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszéknek docense) arra szövetkezett, hogy ezt bebizonyítsa. A kutya ember irányába mutatott viselkedése szolgált mintául.

A kutya és gazdája közötti kötődést magyar etológusok írták le először tudományosan. Az etológusok szerint, az állatok viselkedése nem teljesen véletlenszerűen alakult ki az evolúció során, mindig megtalálhatók valamilyen konkrét túlélési célok. Feltételezhetően a kutyák is túlélési céllal, a relatív táplálék bőség miatt alkalmazkodtak az emberhez. Így alakulhatott ki az állatvilágban egyedülálló, fajok közti viselkedés, a kutya-ember kötődés. A kötődés fogalmát eredetileg a pszichológusok az anya gyermek kapcsolatára dolgozták ki.

Megfigyelhető, hogy a gyermek keresi az anyja közelségét, az anyjához fordul vigaszért a vele való kontaktus megnyugtatja, az anyjától elválasztva azonban tiltakozik, sír, növekszik a stressz szintje. Az újra találkozáskor üdvözli az anyját, hozzábújik, majd rövid időn belül megnyugszik Ezek a viselkedés elemek a kutyáknál is megfigyelhetők, és tán könnyebben algoritmizálhatók, önthetők szabályokba, mint az emberi viselkedés. Ezért esett a választás egy kutyaszerű robotlény, MOGI Robi, létrehozására.

Fontos szempont volt, hogy a robot lény kellően gyors legyen, ezt kerekek segítségével könnyebb volt. A lépegető robotok relatívan azért lassúak, mert minden lépésnél egy bonyolult szabályozástechnikai problémát kell megoldani, a kerekeknél ez sokkal egyszerűbb. Ugyanakkor MOGI Robi tudja a fejét mozgatni és a farkát csóválni, továbbá néhány alapvető tevékenységekre alkalmas pl. gazdához megy, játszik, elkerüli az idegent stb. Működését egy ún. fuzzy automata határozza meg. A fuzzy automata matematikai formába öntve tartalmazza azokat a szabályokat, amelyet az etológusok fogalmaztak meg. Pl. Ha az idegen közel van és a gazda távol. akkor a kutya stressz állapota növekszik. A matematikai képletben a gazda és az idegen távolságát pontosan meg kell adni, és ezt a rendszer kamerák képeiből tudja kinyerni.

A MOGI Robi egy olyan kutatás eredménye, ahol az etológusok megfigyelték a kutyák kötődését a gazdájukhoz, az informatikusok ezt a viselkedést algoritmizálták és leprogramozták, majd a mérnökök megépítettek egy robot lényt, amely nem kutya, de néhány viselkedéseleme a kutyáéhoz hasonlít, vagyis etológiai indíttatású minták alapján alkalmas a kötődéshez kapcsolódó érzelmi állapotok kifejezésére. A robotikában eddig egyedülállóan új eredményként, egy az emberhez kötődő mesterséges egyed jött létre. A robot lény egy olyan intelligens térben mozog, ahol kamerák képeiből nyerhető ki, hogy hol a gazda, az idegen a labda és az elkerülendő akadályok. A MOGI Robinak nincsenek érzései, de az intelligens tér irányításával úgy tud mozogni az adott szobában és farok csóválás közepette úgy tud visszahozni egy labdát, hogy bennünk az az érzés támad: kötődik hozzánk. Örül, ha a közelünkben van, fél az idegentől, de vidám, ha játszhat velünk...

A most ecsetelt, fantáziát megmozgató témáról hallhatsz előadást, ha eljössz! Én sajnos nem tudok ott lenni, mint ez eddig ajánlott programokon.

Előadó: Dr. Korondi Péter (BME, SZTAKI)

Időpont: 2011. Március 4-én (pénteken) 17 órától

Helyszín: ELTE Informatikai Kar, 1117 Budapest, Pázmány Péter Sétány 1/C, földszint 0.823 Kitaibel előadó terem (nyugati oldali bejáratnál)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.